Augusztus 12. vasárnap (ismerkedés a környékkel)

Vasárnap pihenősebbre vettük a napot és csak kocsival indultunk el a közeli Grosse Ile szigetre szétnézni. Csendes és vidékies hangulatú hely. Ezen a szigeten drágább házak találhatóak.

Útközben megálltunk egy garázsvásárnál, de szinte csak szemetet árultak. Mivel csalódtunk a garázsvásárban, így elmentünk egy olyan boltba, ami olyan volt, mint egy garázsvásár, csak ide beviszik az emberek eladni a holmijukat, a bolt pedig eladja. Amúgy antik boltnak hívják ezeket (van belőlük rengetek mindenfelé az USA-ban), de szerintem inkább megunt holmik szemétlerakójának kéne nevezni, ami ráadásul még drága is.

Délután sokadmagunkkal egy vacsorára voltunk hivatalosak egy magyar étterembe. Megmondom őszintén, hogy abszolút nem voltunk elragadtatva attól, hogy magyarként egy magyar étteremben vacsorázzunk az USA-ban, de annyira pozitív meglepetésként ért minden, hogy a végén nem bántuk, hogy kipróbáltuk ezt a helyet is (később többször is visszatértünk ide, még 2019-ben is). Az ételek tényleg nagyon finomak és valóban magyarosak voltak. Volt rántott sertéshús, töltött káposzta, csirkepaprikás nokedlivel, saláta és desszertként somlói. Kaptunk egy krémest is. Őszintén mondom, hogy a legjobb krémes amit valaha ettem. Igazi főzőtt krémje volt, nem pedig növényi habból készült instant borzadáj, amit lehet kapni a magyar cukrászdákban.

A bejegyzés nem ért véget, kattints a lenti "TOVÁBB" gomra a folytatáshoz...

Augusztus 13. hétfő (Greenfiel Village skanzen)

A Greenfield Village egy olyan skanzen, ami az 1800-as évek végének és 1900-as évek elejének Michiganjét és USA-ját kívánta reprodukálni egy helyen.

A látogatásunka egy gőzmozdonyos park körbejárással kezdtük. Ezért az attrakcióért külön kellett fizetni, mint ahogy a Ford T modelles kocsikázásért is. A park területén van egy iskola is, ahol az egyik tanterem 3 mozdony kocsijából állt. Útközben megálltunk, hogy a mozdonyt feltöltség vízzel és lapátoltak bele egy kis szenet is. Ezt követően mezőgazdasági részeket tekinthettünk meg, majd továbbhaladva a skenzen kis főutcáján lyukadtunk ki. Itt korahű boltokban vásárolhattunk korabeli termékeket. Némely boltban az ott helyben készült termékeket lehetett megvásárolni, amit a latogatók szeme előtt készítettek, mint például női kalap, édesség, dísz- és használati üvegek stb. Benézhettünk a Wright fivérek valódi házába és a kerékpárboltjukba, aminek hátsó szobáiban rakták össze az első repülőt, az első Ford gyár reprodukciójába, Henry Ford valódi szülőházába, Bell házába és rengeteg olyan híres ember valódi vagy reprodukciós házaiba akiket ismertem és akikről még nem is hallottam. A napot egy 8-10 perces Ford T-model kocsikázással fejeztük be.

Sajnos a park nagyon hamar bezárt, azaz délután 5 órakor, pedig voltak még helyek, amiket nem jártunk be. Ezen a helyen valóban el lehet tölteni akár egy napot is.

Augusztus 14. kedd (Frankenmuth)

Frankenmuth egy kis, főleg német telepes felmenőkkel rendelkező emberek lakta kisebb település. Ez a hely arról híres, hogy van egy óriás bolt, ami csak karácsonnyal kapcsolatos dolgokat árul az év 365 napján. Ami a legdurvább, hogy a vásárlók tömege látojatja ezt a boltot és az emberek képesek rengeteg pénzt itt hagyni akár nyáron, hogy karácsonyi díszeket vásároljanak.

Itt ki szeretném emelni, hogy több száz, de lehet több ezer fajta gömböt is árultak rengeteg féle mintával és színben több százezer darabszámban és mind MADE IN HUNGARY volt.

A bolt mellett volt egy kis kápolna is, amit a Silent Night karácsonyi ének témája szerint csináltak meg. Ezt úgy értem, hogy a kápolna előtt a Csendes Éj a világ összes nyelvére lefordítva volt kottázva táblákon.

Frankenmuth belvárosában van pár német stílusú ház, az egyik ilyenben lévő étteremben ebédeltünk, mely hagyományos német ételeket kínált.

Sajnos ezen a napon más említésre méltó dolgot nem csináltunk.