Egy napra béreltünk autót is. Eredetileg 2 napra terveztük, mert szinte alig volt drágább (1 napra 20.000Ft, 2 napra 24.000Ft lett volna), de mivel a belvárosban voltunk, sejtettem, hogy problémás lesz a parkolás. Így is lett, szinte lehetetlen lett volna parkolóhelyet találni a közelben, még az 5 szintes – igaz elég kis méretű - parkolóház is esténként teljesen megtelt.
Cipruson jobb kormányos autók vannak és bal oldali a közlekedés. Angliában már több, mint 20 alkalommal jártam, de még sosem vezettem ott. Na nem azért, mert nem mertem, hanem legtöbb esetben busszal mentünk, így vittek mindenfele. Ez volt az első alkalom, mégsem tántorított el minket, úgy voltunk vele, ha nagyon nem megy, akkor az autópályán megyünk egyenesen egy darabig, aztán szintén autópályán visszavisszük a kocsit és elkönyvelem, hogy nem megy ez nekem. Szerencsére nem így alakult, ha New Yorkban vagy Los Angelesben elboldogultam, akkor itt is el fogok, mondogattam magamban, illetve próbáltam az agyamban átállítani a vezetést a megszokottaktól. „Jobbra kis ívben, balra nagyban” – hangzott el többször is az elmémben, továbbá forgalmi szituációkat vetítettem magam elég, hogy azt hogyan oldanám meg. Előrevetítem, hogy 400 kilométert vezettem autópályán, szűk faluban, vidéki utakon, nagyvárosban nappal és sötétben és semmi említésre méltó eset nem történt ezen idő alatt. A bal oldali közlekedést nagyon hamar megszoktam, talán 10 perc alatt, de vagy 2-3 órán át még mindig furcsának éreztem, hogy jobb oldalon van a kormány. Pár óra után ez is elmúlt, aztán már olyan érzés volt, mintha mindig is így vezettem volna.
A bejegyzés nem ért véget, kattints a lenti "TOVÁBB" gomra a folytatáshoz...
Ezen a kirándulós napon korábban keltünk a szokásosnál, kibuszoztunk a reptérre ahol az autót kellett átvenni. Bár Lárnakában rengeteg magán autóbérlős iroda van, de én inkább a nagyokban bízom jobban, bár a biztonsági letétet még mindig nem térítették vissza 1 hét után (nem kevés összegről van szó, pontosan 323.000Ft-ról), pedig a nő azt mondta, hogy 2 nap után szokták. Remélem hamarosan megoldódik ez az ügy. A Sixt-től béreltem egy Nissan Micrát, de egy nagyobb kategóriás autót kaptunk, ami egy Skoda Octavia volt. Beültünk az autóba és egyből beizzítottam az Android autón a térképet és az első állomásunkat a Kourion Episkopi-t. Római kori, Ókori görög és kora keresztény romok találhatóak ezen a helyen egy viszonylag épen maradt amfiteátrummal. Van még itt templom, fürdő, gladiátor ház maradványok is. Egy órát töltöttünk itt, de már olyan szinten folyt rólunk a víz az árnyék nélküli helyen, hogy úgy néztünk ki, mint akik egyúttal fürödtek is egyet ruhában. Még csak 11 óra körül járt, amikor a hőmérő már 40 fokot mutatott.
A fél órás utunk alatt sikerült kicsit lehűlnünk a kocsiban a következő állomásunkig, a „Petra tou Romiou”-ig. Itt található Aprodithe sziklája, mely a görög mitölógia szerint Aprodithe szülőhelye. Van itt egy kavicsos tengerpart, páran fürödtek is. Maga a látvány szép, de az egész hely letudható 15-20 perc alatt annak, aki nem tervez itt a tengerparton heverészni. Amikor visszaszálltunk az autóba, szinte sokként ért, hogy az árnyékban már 45 foknál jár a hőmérséklet. Jó, persze mit vár az, aki július végén/augusztus elején megy el nyaralni egy ennyire déli helyre, de azért meglepődtem, hogy milyen meleg is tud lenni közvetlenül a tengerpart mellett. Vittünk magunkkal sok vizet, de annyira gyorsan fogyott, hogy tudtam, hogy nem fog kitartani még kora délutánig sem, ezért elugrottunk Páfoszba egy szupermarketbe feltölteni a vízkészletünket. Terveztünk a belvárosban egy rövid sétát, de ezt inkább elengedtük, mert tudtuk, hogy a 42 fokban nem fogjuk élvezni. Helyette inkább kinéztük Adonisz fürdőjét, ám erről is letettünk, mert nagyon sok helyen olvastam, hogy a megközelítése autóval nagyon nehézkes. Így elhatároztuk, hogy beugrunk Limasszolban a kedvenc gyorsétterem hálózatának egyikébe, a Taco Bellbe. Ezt követően tovább vezettem a Camel Parkba, ami Lárnakától nem messze található. Nagyon jó kis 1,5 órás programunk volt itt a nem vészes, 6 Eurós jegy fejében. Nem csak tevék vannak ebben az állatkertben, hanem gyűrűsfarkú makik, szamarak is, persze tevéből van a legtöbb.
Már délután 6 fele járt és a kocsit csak este 10 fele szándékoztam visszavinni, ezért még elmentünk Aiya Napába megnézni a Szerelem Hidat. Mivel közel volt a Kék Lagúna nevezetű hely, oda is ellátogattunk. Szintén Aiya Napában meg szerettük volna nézni a híres „Nissi Beach”-et, mert úgy terveztük, hogy egyik nap eltöltünk itt egy egész napot a parton. Végül úgy döntöttünk, hogy a tömeg miatt nem érdemes, túl sok ember zsúfolódik ide ilyen kis helyre, valószínűleg napágyat és ernyőt sem tudnánk már bérelni korán reggel sem (az egyik ismerősöm azt mondta, hogy ők 4 nappal voltak utánunk ott és már reggel 9-kor nem volt hely, így nagyon jó döntést hoztunk, azt hiszem). Ráadásul itt sem volt semmi különös, ami miatt érthető lenne ez a nagy felhajtás. Már sötétedett és még tankolni szerettem volna egy olyan helyen, ahol a shop is nyitva van, hogy használni tudjuk a mosdót is. Na ilyen nem volt, minden kút 8-kor zár legkésőbb és már csak önkiszolgáló módban lehet igénybe venni a kutakat. A reptérnél azt mutatta, hogy nyitva van, végül az sem volt, így megtankoltuk a kocsit és visszavittük. A tankolás úgy működik, hogy leolvastatjuk a bankkártyánkat, megadjuk, hogy melyik töltőből szeretnénk tankolni, megadjuk az összeget, amennyiért szeretnénk, amit le is von a kártyáról és kész. Ha mondjuk 50 Eurot adok meg előre, de csak 30-ért tankolok, akkor azt a 20 Eurot sztornózza, így ténylegesen csak 30 kerül levonásra a végén.
/Első két kép: Nissi Beach; 3.: Love Bride; 4.: Kék Lagúna/
Az utolsó pár napon ismét nem terveztünk semmi különöset, élveztük a tengert és a jó időt és pihentünk.
Összegzésképpen elmondanám, hogy amint már említettem az elején, hogy csalódás nem ért minket, de azért visszatérő utasok nagy valószínűséggel nem leszünk. Ami „segített” abban, hogy ne csalódásként éljük meg Ciprust, az az volt, hogy az árak nem voltak elszállva, sem a szállás, sem az éttermek, sem a napernyő/napozóágy bérlés, jót kirándultunk azon az egy napon, na és persze örültünk egymás társaságának, hogy együtt nyaralhatunk végre stb. Az alkalmazottak rendesek voltak mindenhol, mindig illedelmesen viselkedtek előttünk, tudták, hogy a turistákból élnek és így is kell hozzáállniuk.
